Gödöllő, Csanak városrész honlapja

Honlapkészítés Gödöllő

Fatelep, fenyő és bükk fűrészáru

Hírek | Fórum

Sziasztok, ez itt a Csanakiak honlapja. Gondoltam, összedobunk gyorsan valamit, hogy ha már a lakossági fórum kapcsán ilyen jól összejöttünk, legyen valami ahol találkozunk, megbeszéljük Csanak dolgait. Az oldalt még fejlesztjük, a hírek rész is készen van hamarosan, addig a fórumot tudjátok használni. További fejlesztésekhez (p. jobb, saját fórum) már pénz kellene, de addig jó ez így is nekünk. Kezdésnek feltettem ide a lakossági fórum után keletkezett tiltakozó levelet, amit sokan alá is írtatok. Ha szeretnétek @csanak.hu email címet az is megoldható, 1000 Ft/hó árért ad a szolgáltató egy darabot. Jelntekzés a fórumban. Jó forumozást! Máté Balázs

Fekvőrendőr Csanak

Egy kis megjegyzés a jegyzőkönyv előtt. Minap elbeszélgettem egy motorossal, aki a Csanakban rallyzott. Mondom neki, hogy a lakosság szeretne fekvőrendőröket a száguldozó autósok ellen. Nagyon megörült neki! Azt mondta, ez szuper, egy krosszmotorosnak nincs is nagyobb élmény, mint a fekvőrendőrökön ugratni, alig várják, hogy legyen, majd szól a haverjainak, hogy ide jöjjenek... Linkfelhő!

JEGYZŐKÖNYV a Csanak területe szabályozási terv módosításával kapcsolatos lakossági egyeztetésről

 

Készült: 2006. augusztus 29-én

Helyszín: Városháza 121-es nagyterem

Jelen vannak: a jelenléti ív szerint

 

Jelenlévők:

Önkormányzat részéről:

Dr. Gémesi György polgármester

Dr. Fábián Zsolt alpolgármester

Berencz Ibolya főépítész

Kiss Antal önk. képviselő

Beruházó részéről:

Nem jelent meg senki

Tervezők:

Mészáros János

Lakosság részéről:

Tóth Balázs

Darabont Tibor

Méder Aba

Smuk Zoltán

Rausch Istvánné

Szűcs Gyula

 

 

Gémesi György: Köszöntök mindenkit, aki megjelent a mai egyeztetésen. Mindenki megteheti az észrevételét. Egyelőre a cég képviseletében nincs itt senki, a meghívást megkapták, de állítólag jönnek és késnek. Viszont a Profilterv részéről itt van Mészáros János tervező úr, itt van Kiss Antal a terület önkormányzati képviselője, az alpolgármester úr, és a főépítész irodáról Berencz Ibolya és munkatársa. Az elmúlt alkalommal én nem voltam a lakossági fórumon, de kicsit talán viharosabb volt, nagyobb volt az érzelmi fellángolás az érdekeltek részéről, ami teljesen érthető, hiszen egy korábbi terv módosításáról van szó Az ott elhangzottak alapján készültek néminemű kompromisszumos megoldások. De rögtön az elején szeretném leszögezni, tekintettel arra, hogy testületi döntés kell a módosításhoz, abban maradtunk az alpolgármester úrral és a képviselő úrral, mivel mi testületi tagok vagyunk, hogy akkor vagyunk partnerek a módosításban, ha az önöknek is elfogadható. Tehát mi nem szeretnék erőltetni semmit. Van egy eredeti elképzelés, ami szerint önök is vásárolták az ingatlanjaikat. Ha a befektető részéről a módosítási kompromisszumos javaslat az önök részéről nem elfogadható, akkor nem fogjuk ezt erőltetni. Ezt szeretném hangsúlyozni tehát, hogy ez az alapállásunk.

Mi résztvevők vagyunk ebben. És sajnálom, hogy az érintett nem jött el, talán önhibáján kívül, hisz hallottuk, hogy baleset történt az M3-ason, de várjuk őt. De a tervező cégnek, ha nem is jogosult arra, hogy a beruházó nevében nyilatkozzon, nyilván van egy olyan kompromisszumos javaslata tudomásom szerint, ami az önök észrevétele után készült.

Az lenne a javaslatom, hogy a mai beszélgetést olyan formában bonyolítsuk le, hogy átadnám a szót a tervezőnek, Mészáros János úrnak hogy ismertesse a javaslatot a tekintetben, hogy mik azok a változások, amelyek a javaslatban vannak. Önök ezt figyelemmel végigkísérik, utána elmondják a véleményüket, és attól függően megyünk tovább, ha ez így megfelel. Köszönöm szépen, tiéd a szó.

 

 

Mészáros János: Köszönöm szépen. A legutolsó találkozásunk óta kaptak egy írásos anyagot, amit tanulmányozhattak és két héttel ezelőtt az irodánkban volt a Csanakban lakó Máté úr, az önök képviseletében és felvetett különböző szempontokat. Körvonalazódott egy szakmailag is elfogadható kompromisszum, ami talán az ott élőknek is elfogadható, a befektetőnek pedig még mindig megéri megvalósítani. Ennek a lényegét röviden összefoglalnám. Az egyik kérés az volt, hogy kereskedelmi egységek a földszinten ne létesüljenek, és hogy a szabályozási terv írja elő azt, hogy a területen vendéglátó és kereskedelmi egység ne létesülhessen. A harmadik lényeges pont a beépítés mértékére vonatkozik. A felső, legmagasabb részen lévő területen a beépítés magasságát igazítsuk a környező ingatlanokhoz, ami 5,5 méter építménymagasságot jelent. Ezek a mélyebben fekvő részek viszont, melyek körülbelül 5 méterrel mélyebben vannak, maradhatnak az eredeti koncepcióban meghatározott 7,5 méteresek. Persze mindezek kereskedelmi funkció nélkül, mivel az volt az érvelés, hogy ha nem működik egy egység, akkor majd lepukkan, és ezt nem kívánják a lakók. A vendéglátóegységek korlátozása olyan szempontból is bonyolult, hogy ez a továbbiakban kizár akár egy cukrászdát, fagyizót is. Az egyetlen ingatlan, ahol megengedhető továbbra is a szolgáltatás az, amelyen az Önkormányzat elővásárlási joggal rendelkezik, itt egészségügyi szolgáltatások, mint pl. orvosi rendelő, vagy ha a patikaliberalizációs törvény elfogadásra kerül, akár gyógyszertár is létesülhet. Tehát a lényegi változás az, hogy a Korona térnél épülő ingatlan magassága lemenne 5,5 méter F+TT beépítéssel. Én most röviden ennyit tudok mondani. Bocsánat még egy kiegészítés, hogy a gyalogos utak kiépítése, a parkosítás továbbra is a beruházó feladata, ez változatlan marad.

 

 

Gémesi György: Köszönöm a bemutatást. Ha jól értelmezem, akkor ez annyit jelent, hogy sem kereskedelmi, sem vendéglátó egység nem lenne a területen?

 

Mészáros János: Igen, mindkettőre vonatkozik, tehát üzleteket eleve nem építenének ezen a részen, ez kérés volt, és ez teljesíthető. Ezt a beruházó sem szerette volna annyira erőltetni, hisz eddig üzleti célra kínálta a területet megvásárlásra, de nem volt rá kereslet.

 

Gémesi György: Jó akkor ez az egyik dolog, a másik pedig a magassági korlátozás. Ez alatt akkor mit értünk?

 

 

Mészáros János: Azt, hogy az itt található épületek 2 méterrel alacsonyabbak lennének. Ugyanúgy lenne, mint a családi házas övezetben.

 

Gémesi György: Jó, akkor parancsoljanak.

 

Darabont Tibor: Érdekes feladvány erre így kapásból reagálni, de azért ha megengedik én ezt megpróbálom. Üdvözöljük a javaslatot olyan értelemben, hogy, és javítsatok ki, ha olyat mondok, amivel nem értetek egyet, tehát, hogy kereskedelmi és vendéglátóegység ne legyen, illetve az építménymagassággal kapcsolatban is jó irányba haladunk. Egy olyan kérdésem lenne, hogy az alap rendezőelv az a P+F+TT volt, és megfelel-e ez a javaslat ennek az elvnek? Itt épületmagasságról van szó.

 

 

Mészáros János: Az mindegy, hogy van-e pince, az épületmagasságon ez nem változtat, tehát F+TT lenne ebben a fenti övezetben, és ebben a mélyebben fekvő sávban pedig F+1+TT maradna. A szintgörbék és a terület esése sem indokolja, hogy ez sokkal kisebb legyen, hisz itt van még egy parcellázás az önök területe felé, ahol négy darab lakótelek jönne létre. Még egy dolog, hogy nyilván az eddigi számításokhoz képest a lakások száma a szintcsökkentés miatt szintén csökken. A tervezett lakások abba a típusba tartoznak, amit ma Gödöllőn társasházban meg lehet fizetni, ezek a kb. 60 m 2 körüli lakások.

 

Gémesi György: Nyugodtan kérdezzenek, figyelek.

 

Darabont Tibor: Igen, a Máté úrral nekem is volt alkalmam erről beszélni, és az épületmagasságra az én ismereteim, illetve jegyzeteim szerint 6 illetve max. 6,5 méter került szóba. Illetve, amit mi sarkalatosnak tartunk az, hogy az eredeti rendezőelv maradjon meg. És itt megint csak azt tudom mondani, hogy ez a P+F+TT beépítést jelenti. Itt ugye épületmagasság hangzott el, ami, ugye +1 szintet jelent, tehát az eddigi játékszabályok betartásának tekinthetjük azt, hogy az eredeti alapelvet mindenki betartotta és mondhatom, az összes lakó nevében szeretnénk, ha ez az elv megmaradna, tehát a F+TT beépítésre gondolok. Ha ez most azt jelenti, hogy 5,5 méter helyett menjünk el 6 méterig, de F+TT beosztással, akkor azt hiszem ez belefér, de egy 7,5 méter +1 szinttel, az már nem.

 

 

Mészáros János: Két dolog van. Úgy érzem a felső résszel kapcsolatban nincsen vita köztünk, mert akkor az lement 5,5-re, az F+TT beépítéssel.

 

Méder: Aba: Tehát maradt az eredeti rendezési elv szerint

 

Mészáros János: Így van. Az a terület kérdéses, amelyik itt a mélyponton van, a szintgörbék szerint is 5 méterrel lejjebb a környező területtől, és ha az 5,5 méterhez hozzáadjuk a 1,5 - 2 méterrel magasabb épületeket, akkor sem lesz zavaró látvány. Amennyiben 6 méter marad, akkor is állítom építészként, hogy simán lehet F+1+TT a beépítés, én több olyat terveztem, Gödöllőn is. A 6,5 - 7,0 méter a lábazatok, nem a pince miatt kell, konstruktív megfontolásból. Az 5,5 méter F+TT -nek igen-igen bőséges és magas paraméter, ezt önök nagyon jól tudják, mert ilyen paraméterekkel építkeztek. Ezt nagyon jól ki lehet használni két teljes értékű szintnek. A 6,5 - 7,0 méter már azt a beosztást jelenti, hogy ha nem épít valaki pincét, hanem a lehetőségekhez képest a legalacsonyabb terepszintre csatlakoztatja az épületet, akkor ez már be tud fogadni +1 szintet. És én most befektetői oldalról mondanám, hogy ennyit el kell tudni fogadni befektetői szándék részéről, mert hiszen ő ezzel kompenzálja azokat a plusz beruházásokat, amiket a környezetben megépít.

 

Darabont Tibor: Hogyha szabad, akkor erre most reagálnék. A Címer utca lakói kb. 10 méterrel van mélyebben a tervezési területtől - mégsem érvelhettek azzal mikor építkeztek, hogy az ő építési magasságuk had legyen már 7,5 méter, mert ők ezt megtehetnék, mivel lejjebb vannak. Ezért érzem én ezt az érvelést erőltetettnek, mert vannak máshol is olyan magasságviszonyok. Mégsem ez volt az a rendezőelv amit betartottak, illetve nagyon helyesen az Önkormányzat is betartatott.

 

 

Mészáros János: Erre most én is azt tudnám válaszolni, hogy az eleve családi házas övezet, de amiről most van szó, az eleve alközpontnak volt tervezve. Tehát ez akkor sem, és most sem volt hasonló beépítésre tervezve, mint a környezete. Magasságában, sűrűségében és beépítési százalékban sem. Az egy kertes házas övezet, ahová 2 lakásos családi házak lettek engedélyezve, jellemzően azok is épültek, mert így tudtak gazdaságosan építkezni. A másik dolog, hogy egy szabályozási terv módosítását bárki kezdeményezheti. Kínálták ezeket a telkeket évekig az eredeti szabályozási terv szerinti rendeltetéssel, kereskedelmi funkcióknak, hisz az volt az eredeti szándék, hogy itt egy alközpont létesüljön üzletekkel, amelyek ellátják ezt a környezetet. Eltelt 5-6 év, és nem kelt el egy darab sem. Ekkor azt mondta a Beruházó, hogy kezdeményezi egy új szabályozási terv készítését, melynek elfogadása után a terület sorsa végre rendeződik.

De egy szabályozási terv módosítását bárki kezdeményezheti, ez állampolgári jog, megfelelő indoklással és alátámasztással természetesen. Eddig ezt itt mindenki betartotta. A Beruházó eddig is kiépítette az utakat, átadta az Önkormányzatnak.

 

Darabont Tibor: Ezzel semmi gond nincsen.

 

Méder Aba: Oké, ez nem működött olyan szempontból, ahogy szerették volna, akkor mi most azt szeretnénk, hogy legyen az is egy ugyanolyan családiházas kertes övezet, mint a többi. Vagy maradjon a F+TT beépítés.

 

Szűcs Gyula: Szeretnék a magam részéről én is valamit hozzáfűzni. Ez az elképzelés az alacsonyabb területen arról szól, hogy F+1+TT, és valószínűleg 3 különálló lakás lenne, nem pedig egy tulajdonosnak adnák el.

 

Mészáros János: Igen, társasházak lennének.

 

Szűcs Gyula: Tehát társasház jellegűek, és pont erre szeretnék kitérni. Korábbi tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy ez a lehető legrosszabb formája egy ilyen típusú épület létrehozásának. A társasházi törvény nem kötelezi az ilyen formájú épületekben társasházi forma kialakítását, innentől kezdve az összes közös feladat költség, karbantartás és minden egyéb, egyedül csak az ott lakók belátásán múlik. Körbe kell menni az országban és meg kell nézni, hogy hány, és milyen típusú épületek vannak, amelyek az enyészet martalékai, mert ezek az emberek nem tudnak együtt működni az esetek többségében.

 

 

Mészáros János: Elnézést de itt valami félreértés van. Mivel itt több mint 4 lakás van egy telken, így kötelezően társasházként kell működnie. Itt egy lépcsőházban van 3 lakás, de az összes épület mindkét oldalon 1-1 telekhez tartozik.

 

Szűcs Gyula: Köszönöm szépen, ez tényleg egy fontos információ. A másik amit mondani szeretnék, hogy ebben a körzetben nincsen igazából társasház. Ha körbenézünk egyet sem találunk a környéken. Tehát én a magam részéről úgy látom, hogy van egy befektető, akinek van egy területe, és amiből a lehető legtöbb pénzt próbálja kihozni. Ennek megfelelően próbálja meg módosítani a szabályozási tervet. Teljesen jogos gazdasági érdeke, de úgy gondolom, hogy az ott lakók, akik oda építkeztek szintén a saját szempontjaikat figyelembe véve mondhatják azt, hogy köszönjük szépen, de eleve testidegen ami ott kíván épülni. Ha meghatározunk 2,5 embert 1 lakásra, akkor vajon mennyivel több lakó, autó és parkoló lesz ott a területen. Véleményem szerint ezek a számok alulbecsültek.

 

Mészáros János: Nem. Ezek a számok korrektek véleményem szerint.

 

Szűcs Gyula: Ezek a számok statisztikai átlagok, nagy valószínűséggel, ha megnéznénk, hogy kik azok, akik meg tudják maguknak engedni, hogy oda költözzenek, azok vélhetően az aktív lakosság körébe tartozó 2-3 gyerekes családok. Tehát én úgy gondolom, hogy ide sokkal többen fognak költözni, mint amennyit itt alapvetően feltételeznek. Ezzel az egész környék jellegét megváltoztatnák, személy szerint én ezért nem értek egyet ezzel a tervvel, és azt támogatnám, hogy ha az alközponti jelleget már nem lehet kialakítani ezen a területen, akkor a másik megoldás, amit a beruházó tehet, hogy illeszkedve a környezethez, a területet felparcellázza. Ugyanúgy ahogy megtette azzal a 4 telekkel, szerintem a többivel is ez megoldható.

 

 

Mészáros János: Akkor én csak szakmailag mondanám el a következőket, hogy ezt a 4 telket simán meg lehetett osztani, mert az eredeti koncepcióban is így volt. Csak annak idején végeztünk egy statisztikai számítást itt az oktatási osztályon, hogy mennyi gyerek van a környéken, és akkor még lehetett négy tantermes iskolát létesíteni, így ide iskola és óvoda lett tervezve ezekre a telkekre. Ezt a másik részt, ahol gyakorlatilag az infrastruktúra ki van építve, már nem lehet másképpen parcellázni gazdaságosan. Akkora telkeket és olyan úthálózatot létrehozni, amikor egy utcáról nyílik 2 telek, melyek végén újabb telek kapcsolódik, így ezt már gazdaságosan parcellázni nem lehet. Tehát mindenképpen alközponti jelleggel, valamilyen társasházi formával kell beépülnie.

Ez az úthálózat már kialakult, ezen nem lehet változtatni. Vegyünk egy tömböt, ön is látja, 2 út között van 2 teleksor, klasszikus telekosztás. Ez a megmaradó terület annak idején azért így lett kialakítva, hogy egy alközpont jöhessen létre. Ezt már nem lehet visszafelé vinni, egy családi házas parcellázás irányába. Itt azokat a kompromisszumokat kell megtalálni, melyek lehetővé teszik, hogy ez a két alsó tömb beépülhessen.

 

Tóth Balázs: Ez most így hány lakást jelent?

 

Mészáros János: Ezen az alsó tömbön, ahogyan most a rajzot nézem ez a fele 24, a másik az kevesebb, talán 16 lakást jelent.

 

Tóth Balázs: Gyakorlatilag majdnem annyi lakás lenne, mint az egész lakótelepen együttvéve.

 

Gémesi György: Az eredeti tervhez képest, ahol üzlet meg minden van, ezzel a módosítással, hány plusz lakás lesz körülbelül?

 

Mészáros János Amikor még a számítást készítettük, és a felső részre is 7,5 méteres építménymagasságot számoltunk, összesen kb. 84 lakást számoltunk az egész területen. Ha most visszük lefelé a beépítési magasság alapján, akkor azt mondom, hogy összesen körülbelül 50 - 60 lakás körül lehet számítani ezen a két tömbön.

 

Szűcs Gyula: Csak az a baj, hogy 40 lakáshoz kb. 80-90 autó fog párosulni. Sajnos a környékre ez a jellemző, hogy minden házban 2 esetleg 3 autó is van, és majd nem lesz hova álljanak.

 

 

Mészáros János: Az építési törvény egyértelműen kimondja, hogy annyi lakás építhető amennyinek a parkolása telken belül megoldható, úgy hogy a kötelező zöldfelületi arányt is be kell tartani. Tehát minden telken vagy egy épület, parkoló, ami mehet akár föld alá is, és van egy kötelező zöldfelületi arány.

 

Szűcs Gyula: Akkor most megtiltja az önkormányzat ezt követően, hogy valaki 3 autót tároljon a környezetében? A három autó különben úgy jön ki, hogy van egy autója a családnak, és ha vannak ketten akik dolgoznak, akkor az még 1-1 céges autó.

 

 

Mészáros János: Itt erre 3 dolgot tudok mondani. Egyrészt a szükséges parkolószám országos jogszabályban rögzített. Ezek normatívák, amik elég korrekt számok. Ami az életszerűséget jelenti, az nem jelenti azt, hogy valakinek, aki vesz egy 40- 50 m2 lakást, az vesz hozzá három autót.

 

Szűcs Gyula: Nem vesz, hanem van. Egy céges, egy a családé meg egy esetleg a feleségnek is.

 

Mészáros János: Az nem 40 m2es lakásba költözik, akinek céges autója van.

 

Szűcs Gyula: Hát sajnos pedig jellemző. Meg kell nézni a budapesti lakótelepekhez micsoda sok parkoló kapcsolódik.

 

Mészáros János.: A lakótelepeken az a gond Budapesten, hogy közterületen kell megoldani a parkolást. A belvárosban nem építenek parkolóházakat, hanem mindenki tartja azokban a szűk sikátorokban az autóját. A másik pedig, hogy érdemes megfigyelni más lakóövezeteket Gödöllőn, hogy mennyire változik a demográfiai összetétel. Beköltözéskor van egy hirtelen növekedés, mert jönnek a fiatal többgyerekesek, de nem jellemző ma Magyarországra az átlagos háromgyerekes család. Utána ezek a gyerekek felnőnek, és például abban az utcában is, ahol én lakom, lassan nincs is kiskorú gyermek.

 

Rausch Istvánné:: Szeretnék én is valamit kérdezni. Van az a négy telek, az Országalma utcáról nyílnak, azok mögött az a terület parkoló lenne? Amiket ott szándékoznak építeni házakat azoknak a parkolója ?

 

 

J. Berencz Ibolya: Ez nem kötelezettség, hogy úgy kell kialakítani a parkolót. Az csak azt jelzi, hogy az azon a telken megvalósuló lakásokhoz valahol a telken belül kell a parkolót biztosítani. Akár burkolt felületen szabad téren, akár térszín alatt.

 

 

Rausch Istvánné: Értem amit ön mond, de akkor osztom a véleményt. Gondolom úgy van tervezve, hogy lakásonként egy kocsi, és valóban fennáll annak a veszélye, hogy előbb-utóbb ott fognak majd végig parkolni az Országalma utcában. Egyébként tény, hogy már így is nagy a kocsiforgalom az utcában. Én az Országalma utcában lakom, tehát természetesen kicsit haza is beszélek, de tény és való, hogy félek nagyon-nagyon sok lesz az autó. A másik dolog pedig az, hogy nagyon sok lakást érint ez, hogy a belmagasság több lenne, mint az eddig megengedett.

 

Mészáros János: A belmagasság nem lenne több.

 

Rausch Istvánné: Vagyis a gerincmagasság.

 

Darabont Tibor: Elnézést, csak egy egyeztető kérdés. Az a négy felparcellázott telek, amit most családiházasnak tekintünk, az egy szóló családi ház, tehát nem oszthatók.

 

 

Mészáros János: Ugyanúgy mint a többinél, kétlakásos családi házakat lehet építeni.

 

Darabont Tibor: De akkor hogy állnak ki a másik oldalon?

 

Mészáros János: Az építészeti kérdés, hogy miként teszik a két lakást a telekre, és oldják meg a telken belüli közlekedést. Elöl kétállásos, két garázzsal, akárhogy. A környéken rengeteg ilyen van, meg kell nézni.

 

Darabont Tibor: De ott van egy másik utca a telek végén.

 

Mészáros János: Nem, mert itt is, és itt is vannak kétlakásos családiházak. Nyilvánvaló, hogy normális esetben mi is azt mondanánk, hogy egy lakás legyen. De Gödöllőn az általános elv az, hogy családiházas, kertes övezetben van lehetőség egy telekre két lakást építeni.

 

J. Berencz Ibolya: Amúgy országosan négy a megengedett, csak mi ezt a felére csökkentettük.

 

 

Szűcs Gyula: Van-e annak akadálya, hogy próbáljuk korlátozni az építendő lakások számát? És emellett fenntartjuk az érvényben lévő építészeti előírásokat, vagyis a F+TT beépítést. Ez lenne az útja -módja ennek a kérdéskörnek amiről itt beszélgetünk. Körbejártuk a témát, és megállapítható, hogy a várható lakosságnövekedés több lenne, mint amit a terület el tud viselni. Ezért, hogy az ott lakók komfortérzete ne változzon a F+TT beépítést tartanám a jó megoldásnak.

 

Mészáros János: Én el tudom ezt fogadni javaslatként azzal a kikötéssel, hogy mivel lejtős terepen van, itt adjunk meg 6 méteres építménymagasságot F+TT beépítéssel.

 

Gémesi György: Bocsánat, hogy közbeszólok, miután már ez majdnem egy végleges megoldásnak tűnik, mert ha ebbe a 6 méterbe F+TT belefér, és ezzel át tudjátok tervezni, akkor szerintem ez most közelít egy kompromisszumos megoldáshoz. Megpróbálom akkor összefoglalni. Van egy eredeti érvényben lévő állapot, azon üzletek lakóházak, meg iskola és óvoda. Mi nem fogunk valószínűleg egyiket sem építeni, mert nem vagyunk abban a helyzetben. Ha esetleg orvosi rendelő, vagy ilyesmi lenne, az kialakítható. Ez nem kizárt, hiszen lesznek igények. Befektetői igény a módosításra jelenleg azért történik, mert eladhatatlanok üzletnek a telkek. Ami egyébként érthető, mikor a nagy bevásárlóközpontok köré csoportosulnak a vevők. A kis üzletek, legyen abc vagy kávézó, nem tudnak megélni. Látom a város más részein is, tehát centralizálódik a kereskedelem a nagyokra. Tehát ezért valószínűleg nem is aktuális. Tehát ennek a módosításnak nyilván ez a fő oka. Elkészült egy terv, ami alapján az üzletek helyén is lakások lennének. A lakások számának növekedése egyáltalán nem önkormányzati érdek. Akár 60 akár 40 m 2, abba biztos, hogy fiatalok jönnek, ahol előbb-utóbb lesz gyermek, akiket, bár én nagyon szeretek, de nekünk ki kell szolgálni. Az intézmények egyelőre fullra vannak állítva, az óvodák különösen. Ettől függetlenül, ha a beruházó érdeke itt lakások építése, akkor mi azzal nem fogunk ellenkezni. Amit én látok az, hogy részben a túlzsúfoltság miatt a lakók F+TT beépítést szeretnének, ahol már a magasság mindegy is. Az igazsághoz az is hozzátartozik János, hogy annak idején jártak benn nálam és igyekeztek az építésnél emelni a gerincen. Én akkor elmondtam, hogy ezen nem tudok módosítani, az építési engedélyeket a szabályozási tervnek megfelelően kell kiadni. A játékszabályokat be kell tartani, mert különben abban a pillanatban elindul egy lavina, és nem tudjuk a dolgot kezelni. Tehát akkor itt a lakó funkció rendben van, csak legyen egy bizonyos magassági korlátozás. Ezt fogjuk tolmácsolni a befektetőnek, ehhez képest módosulnak a tervek, és ha kell, nyilván lehet erről még beszélgetni. A terület rendezetlen és ez önöknek is fontos, hogy rendezett állapotok legyenek, ne csak 1-2 év múlva jöjjenek a gépek, mert azért az egy komoly felfordulás. Ha ebben partner a befektetői oldal és el tudja fogadni ezt a F+TT beépítést akkor szerintem rendben leszünk. Ezt a kérdést egyelőre nyitva hagyjuk, mivel nincs itt az érintett, az ötletet Ibolya nyilván továbbítja a beruházó felé. Ha ő ebben partner, akkor a visszajelzés után ez fog a testület elé kerülni. Parancsoljon.

 

Darabont Tibor: Egyetértek a polgármester úrral az összefoglaltakban, egy kiegészítésem lenne, a későbbi viták elkerülése végett fontos lehet. Mint a ránk vonatkozó szabályok értelmében, hogy csak egy lakás épülhet, és szeretnénk, ha ez az elv is megmaradna tehát a F+TT az egy lakást jelentsen.

 

Fábián Zsolt: Tehát sorház jellegűen, ahogy a hollandoknál is.

 

Gémesi György: Jó akkor mi ezt a jegyzőkönyve felvettük. Az eredmény visszakerül a beruházó elé, és aztán két lehetőség van. Vagy azt mondják, hogy minden rendben van, vagy összeülünk újra. Ha esetleg önök közül valaki szeretne egy emlékeztetőt akkor küldünk.

 

 

Darabont Tibor. Elnézést, egy kiegészítésem lenne még, hogy ha jól emlékszem akkor ez a harmadik lakossági fórum, és a harmadik alkalom, hogy a beruházó képviseletében döntéshozó nem jelent meg. Mi úgy jövünk ide, hogy előtte elég sokat kommunikálunk egymással, hogy döntéshozó állapotban legyünk. Hadd kérjük, hogy ne vesztegessük egymás idejét, a befektető felkészülve tudjon itt lenni, mi is úgy szerveztük az életünket, hogy itt lehessünk, felkészültünk. Egyértelműek az álláspontok nem hiszem, hogy újabb fórumot kellene szervezni, mivel van egy javaslat, ami korrekt.

 

 

Gémesi György: Ez is szerepelni fog az emlékeztetőben. Nyilván mi visszük tovább az önök által megfogalmazott javaslatot, és mint mondtam, mi ezt képviselni tudjuk. Köszönöm szépen hogy eljöttek.

 

Rausch Istvánné: Elnézést csak egy mondatot szeretnék mondani.

 

Gémesi György: Tessék parancsolni.

 

Rausch Istvánné: A legelső lakossági fórumon én megemlítettem, hogy a buszmegállónál nagyon kiszolgáltatott az ember helyzete, nincs rendes járda, a megálló sem éppen megfelelő. Meg szeretném köszönni, hogy elkészült, komolyan mondom, meghatódtam. Biztos vagyok benne, hogy a környék meg fogja becsülni.

 

Gémesi György: A képviselő úrnak köszönje.

 

Kiss Antal: Én is nagyon örülök, hogy elkészült, még az odavezető járdákat kell majd kialakítani. Nincs vége a dolognak, szeretnénk, ha tovább folytatódna.

 

 

 

Jegyzőkönyvet készítette: Menyhárt Anita

városrendező

 

 

Jegyzőkönyvet látta: J. Berencz Ibolya

főépítész

 

 

 

 

 

Dr. Gémesi György válasza a csanakiak tiltakozó levelére:

Szám: V/31-19/2006. Tárgy: Tájékoztatás Gödöllő, Csanaki terület

Előadó: Menyhárt Anita szabályozási tervéről

Tel: (28) 529-166

Tisztelt Máté Balázs Úr!

A Csanaki területre készülő új szabályozási tervvel kapcsolatosan érkezett tiltakozó levelükre az alábbiakban írásban is válaszolok. Mióta levelük megérkezett, az abban foglaltak megvitatására 2006. június 29-én egy újabb lakossági fórumot rendeztünk, mivel a szabályozási terv kapcsán megtartott május 16-i fórum a befektető, a szabályozási terv kezdeményezője és finanszírozója nélkül zajlott és emiatt nyitott kérdéseket hagyott maga mögött.

Az eddigi lakossági fórumok fő témája az alközpont kialakítása és annak léptéke volt. Az 1998-as rendezési terv alapvetően kertvárosias megjelenést biztosító szabályozását a jelenleg folyamatban lévő terv során nem lényeges léptékváltással, csak az alközponti megjelenés karakteresebb biztosíthatóságának lehetőségével kívánta a befektető elkészíttetni. Ennek megfelelően a tereplejtés adta lehetőségeket mérlegelve minimálisan (5,0-5,5 m-ről 6,0 il. 7,5 m-re) emelték az építménymagasságot, mely biztosítja egy emeleti szint építését a korábban tervezett P+F+TT mellett.

A említett júniusi fórumon mindegyik fél elmondhatta a tervvel kapcsolatos megjegyzéseit, fenntartásait és kívánalmait, melyeket jegyzőkönyvben rögzítettünk és mellékelten meg is küldünk Önöknek. Továbbá az elhangzottak alapján a tervezők elkészítették a kiegészítő számításokat arra vonatkozólag, hogy a tervezett módosítás milyen mértékben terhelné meg a csanaki területet, mekkora lenne a változás a korábbi terv adta lehetőségekhez képest (szintén mellékeljük). Hangsúlyozni kívánom, hogy a szabályozási terv csak lehetőségeket, jogi környezetet teremt a beépítés kereteinek, mely szabályozók maximális kihasználása esetén is a környezet jellegének a megtartása a cél. Mindemellett a kérdéses területen korábban is a Csanaki városrész alközpontja épült volna, de a megváltozott jogszabályok (iskola-óvoda építhetősége) és a befeketetői igény változása (miszerint nem értékesítéssel, hanem saját beruházásban kívánják az épületeket megépíteni) miatt volt igény a szabályozási terv módosítására.

Fentiek és a csatolt anyagok áttanulmányozása után lehetőséget tudunk ismét biztosítani, hogy a befektető képviselője az önkormányzat szakemberei és a lakosság ismét megvitassa a tervezetet, mely csak azután kaphatna végleges formát. Ehhez, a megbeszélteknek megfelelően eljuttatjuk az anyagokat digitális formában is, hogy az az Önök internetes honlapján is elérhető legyen.

A befektetővel és az önkormányzattal tervezett, a tervezési folyamatot lezáró és a szabályozási terv paramétereit meghatározó újabb találkozó időpontjául javaslom a nyár végét, mely legyen ismét a Városházán,

augusztus 29-én, kedden este 18 00 órakor,

hogy így kellő idő álljon rendelkezésükre a véleményük kialakítására és egyúttal arra kérem, hogy tekintse e levelet egyben meghívónak a tervezett lakossági egyeztető fórumra.

 

Bízom az együttműködésükben, és további szép nyarat kívánok!

Gödöllő, 2006. július 31.

Tisztelettel:

Dr. Gémesi György sk.

Mellékletek: 2006. június 29-i fórum jegyzőkönyve

Tervezői kiegészítő számítások

 

 

 

JEGYZŐKÖNYV

a Csanak területe szabályozási terv módosításával kapcsolatos lakossági egyeztetésről

 

Készült: 2006. június 29-én

Helyszín: Városháza 121-es nagyterem

Jelen vannak: a jelenléti ív szerint

 

Jelenlévők:

Önkormányzat részéről:

Dr. Fábián Zsolt alpolgármester

Berencz Ibolya főépítész

Kiss Antal önk. képviselő

Beruházó részéről:

Baranyai Béla

Tervezők:

Mészáros János

Csabáné Farkasházi Edit

Lakosság részéről:

Darabont Tibor

Méder Aba

Szűcsné Makay Zita

Kendli Szilvia

Rausch Istvánné

Máté Balázs

 

Fábián Zsolt: Köszöntök mindenkit, aki megjelent a mai egyeztetésen. Mint azt jól tudják önök is, a csanaki területre vonatkozó szabályozási tervről már tartottunk egy lakossági fórumot, melyen gondolom önök is részt vettek. Azonban akkor a befektetők egy baleset miatt nem tudtak megjelenni. Az önök által írt levelet mindannyian megkaptuk. Azért jöttünk most össze, hogy ellenvetéseiket személyesen is közvetíthessék a beruházó felé, és önöknek is módjában álljon megismerni álláspontjukat.

 

Méder Aba: Mi azt szeretnénk, hogy a tervek térjenek vissza az eredeti rendezési elvekhez, és a zsúfoltságot megelőzendő, ne épüljenek a területen F+ TT beépítésnél magasabb házak.

 

Baranyai Béla: A módosítás azért szükséges számunkra, mert az előző rendezési terv elkészülte után a meghirdetett üzletek nem keltek el. Nekünk olyan ingatlanokat kell építenünk, amelyeket el tudunk adni, és megtérül a beruházásunk. Egy földszinti üzletet sokkal könnyebb eladni az emelet + tetőtér lakással, mint csak egy tetőtérivel.

 

Máté Balázs: Kártérítéssel léphetnénk fel az önkormányzattal szemben, mert annak idején minket köteleztek arra, hogy tartsuk magunkat a F+TT beépítéshez. Mi akkor sok mindenről lemondtunk. Mi miért nem kaptunk lehetőséget a módosításra?

 

Fábián Zsolt: Úgy gondolom a kompromisszum felé kellene haladni, nem pedig vádaskodni.

 

Csabáné: A rendezési terv egy jogszabálykészítés adott időben, adott helyen. Jóváhagyásra akkor kerül sor, mikor minden szakhatóság elfogadja, és a város Képviselőtestülete elé kerül elfogadásra. Ön bármikor kérheti a területre vonatkozó szabályozási terv módosítását. A városnak nincs módjában minden területre önként szabályozási tervet készíteni, de ha ön finanszírozza ezt, akkor biztosan tervezésre kerül.

 

Máté Balázs: Mi azért vettünk itt 10 millióért telket, mert ez egy lakópark. Park, alacsony beépítéssel, és nincs semmi olyan funkció a területen, ami zavaró lehet. Mi nem a mostani szabályozási tervet vettük meg.

 

Darabont Tibor : Véleményem szerint az lenne a megoldás, mivel csak egy új emeletszint az, amivel mi nem értünk egyet, hogy ragaszkodunk az eddigi alapelvekhez, és maradjon az alacsonyabb beépítés. Az iskola és óvoda miatt épp elég kár ért bennünket.

 

Máté Balázs: És lehet valahogy szabályozni, hogy milyen vendéglátóegység kerül ide? Mert a parkoló és a közlekedő autóktól zaj és büdös amúgy is lesz.

 

Berencz Ibolya: Úgy veszem észre alapvetően a +1 szint a kérdés. Azonban az alközponti jelleget a régi terv is tartalmazta. Az épületekbe tervezett kereskedelmi - szolgáltató funkciók is részei voltak az előző tervnek. Az épület szintszámának emelkedése pedig nem befolyásolja lényegesen a területet, hisz lankás részen van, városképileg azonban így válik alközpont jellegűvé. Véleményem szerint ebben kellene megegyezni.

 

Mészáros János : Meg kell nézni a térképet. A szintvonalak is mutatják, hogy merre lejt a terület. Az új, magasabb épületek alacsonyabban fekvő területre lettek tervezve, nem lesznek zavaróak a kilátásban. A felsőbb részek 6, az alsóbb részek 7,5 méteresek. Elmondanám azt is, hogy az övezetekhez kapcsolódó funkciók lehetőségei adottak. Itt még nincs konkrétum, önök is valósíthatnak meg itt vállalkozást. A beruházó a parcellákat kialakítja, a gyalogos utakat megvalósítja, s ezek költségeit mind ő állja, aminek megtérüléséhez elengedhetetlen az a +1 szint.

 

Méder Aba: És ez mekkora népességnövekedést okozhat a területen?

 

Darabont Tibor : Ezzel a logikával az alsóbb területek, mint például a Címer utca, lehetett volna akár F+4 szintes beépítés is, de nem ez volt a rendező elv, és maradjunk is meg a jó rendezési elveknél.

 

Mészáros János : Körülbelül 10 - 15 %-os népességnövekedést okozhat.

 

Máté Balázs: Nem hiszem, hogy a +1 szint miatt jobban lehetne értékesíteni az ingatlanokat. Véleményem szerint az eddigi egységesség megmaradhatna.

 

Baranyai Béla: Egy földszintes üzlet sokkal jobban eladható egy rendes lakással az emeleten, mint ha csak tetőtéri lenne.

 

Mészáros János : A terület attól lesz egységes, ha a beruházás egy kézben, egy ütemben valósul meg. Különben össze-vissza beépül, és a terület rendezetlen benyomást fog nyújtani.

 

Kiss Antal: Én a lakókkal értek egyet, azonban a kis vállalkozók nem tudják a területen a beruházásaikat megvalósítani, mert horribilisek a telekárak. A városnak nem lesz pénze ezt megcsinálni, ha a mostani beruházó nem teszi meg. Parlagon pedig jobb ha nem marad, mert senki nem tartaná rendben.

 

Darabont Tibor : Mi egyetértünk azzal, hogy legyen rendbe téve a terület, csak az a kérdés, hogy ez miként valósul meg. Minket is bánt, hogy rendezetlen a terület. A kereskedelem, kis lakások, ez nekünk is megéri. Nagyjából vannak arra számítások, hogy mekkora forgalom illetve népességnövekedés várható a módosítás után?

 

Máté Balázs: Mi potenciális vevők lehetnénk a területen. Azért kell velünk jól bánni, mert mi itt vevők lennénk. Így szeretném kérni az Önkormányzattól, hogy olyan funkciót határozzon meg a területen, ami nem zavaró ránk nézve. Szeretnénk, hogy ezt korlátozza le az önkormányzat. Ez a csanaki lakók kérése.

 

Fábián Zsolt: Érdemes elgondolkodni egy olyan megoldáson, ami mindkét félnek jó, és amelyet meg is lehet valósítani. Összességében elmondhatjuk, hogy van egy régi szabályozási terv, és van egy új. Első kérdés, ami felmerült, hogy mik azok különbségek a kettő között, amik kötelezők és amelyek módosíthatók. A második fontos kérdés az volt, hogy a módosítás milyen többletterhelést jelent a területen. A harmadik pont pedig az, hogy milyen keretek közé tudjuk szorítani a tervezett funkciókat.

 

Mészáros János : Egy iskola és óvoda együttese naponta 2-szer is komolyabb populációt vonzott volna a terültre. Az a pár új lakás a reggel elmenő és este hazaékező lakók forgalmát jelenti, az üzletek már az előző terven is szerepeltek, így jelentős forgalomnövekedéstől nem kell tartani. Megoldásként javaslom fél méterrel csökkenteni a tervezett építménymagasságot.

 

Darabont Tibor : A P+F+TT távol esne az önök elképzeléseitől?

 

Mészáros János : Nem a szintszámban kellene keresni a kompromisszumot. A pincének semmi értelme nem lenne, ha a földszinten üzlet van. A fenti lakások megint csak tetőtériek lennének, így nem lehetne őket megfelelő áron értékesíteni.

 

Máté Balázs: Ha kaphatnánk a területre játszóteret, akkor az a kompromisszum felé hajlana.

 

Mészáros János : A játszóteret a beruházó a Korona Téren található kör alakzatban tervezte megvalósítani a közpark közepén, kerítéssel elzárva, EU szabványoknak megfelelően kialakítva.

 

Máté Balázs: Régebben a tőle északra található terület volt közparknak jelölve. Miért került módosításra?

 

Mészáros János : Az a kör alakú terület (az azt kikerülő forgalmi út területe nélkül) kb. 1600 m 2. A külső részén végigfutna egy burkolt sáv, mint sétálófelület, és belül lenne a játszótér.

 

Rausch Istvánné: Nem vagyok benne biztos, hogy a játszótér ott jó helyen lenne mivel nem lehet tudni milyen funkciójú üzletek kerülnek oda.

 

Berencz Ibolya: Sajnos ma már a tervezés során nincs módunk pontosan meghatározni, hogy milyen funkció kerüljön a területre.

 

Fábián Zsolt: A felmerült megoldások közül az első az, hogy fellebbezhetnek a Közigazgatási Hivatalnál, a második az, hogy amikor az építési engedélyt kiadja a hivatal, akkor a szomszédoknak vannak jogaik, melyekkel élhetnek, persze ha a tervezett funkció jogszabályt nem sért, akkor nem lehet megtámadni. A harmadik lehetőség, ha szolgáltató intézményről van szó, akkor a használatbavételi engedélykor lehet tiltakozni. Azonban ha az építéshatóság jóváhagyja, utána mi már nem tehetünk semmit. A negyedik megoldás egy teljesen új szabályozási terv készítése lehet.

 

Kiss Antal: Szeretném megkérdezni, hogy a területen hogyan történik a parkolás biztosítása? És ezek rendben tartását ki vállalja?

 

Csabáné : A parkolók tervezését jogszabály írja elő. A tervezett telkeken belül kell biztosítani a vállalkozónak szükséges parkolók számát, és azt a társasházaknak a saját udvarukon maguknak kell rendben tartaniuk.

 

Berencz Ibolya: A lakásokhoz egy parkolót rendel a hatályos jogszabály a kereskedelmi funkcióknál pedig m 2-hez köti, hogy mennyit kell biztosítani a területen.

 

Méder Aba: A Csanakban a legtöbb családnál minimum két gyerek van, de a legtöbb helyen már várják a harmadikat is. Az egy kocsi/család szerintem ezen a területen nem érvényes.

 

Csabáné: A jogszabályt az átlagok alapján alkotják, mi ezen nem változtathatunk.

 

Darabont Tibor : Véleményem szerint a társasházi elv nem illeszkedik az eddig kialakult családiházas lakóövezetbe.

 

Kiss Antal: Azt javaslom, mivel nem tudunk dűlőre jutni a kérdésekben, hogy tartsunk még egy lakossági fórumot, és addigra a tervezők számolják ki mennyi lakás alakulhat ki újonnan a területen, akkor ha F+TT, és ha F+1+TT beépítést nézzük. Ezek miként oszlanak meg, mennyivel több autót jelentenek, így láthatjuk mekkora a különbség a két terv között.

 

Fábián Zsolt: Valamennyire megismertük mindkét oldalt. A beruházó feljegyezte a lakók kívánságait, ők a tervező és a vállalkozó álláspontját. Az önök által írt levélre mi válaszolunk, a tervezők pedig megadják a válaszokat a Kiss Antal által felsorolt kérdésekre. Akkor legközelebb egy későbbi időpontra tervezzük a találkozót, hogy a Budapesten dolgozók is ideérhessenek. Mindenkinek eljuttatjuk a tervezők által készített számításokat és egy újabb találkozót szervezünk olyan időpontra, hogy mindenkinek legyen ideje felkészülni, tanulmányozni az adatokat.

Mi szeretnénk mindkét fél elégedettségét. Kérem a lakókat, hogy vizsgálják meg lehetőségeiket, mit tudnának tenni a területért, akár társaságalapítással, vagy vállalkozások megvalósításával. Köszönöm, hogy megjelentek.

 

 

Kmf.

 

 

Jegyzőkönyvet készítette: Menyhárt Anita sk.

városrendező

 

 

Jegyzőkönyvet látta: J. Berencz Ibolya sk.

főépítész

TERVEZŐI KIEGÉSZÍTŐ SZÁMÍTÁSOK

 

 

 

Megjegyzés: a számítások kizárólag a szabályozási tervmódosítással érintett területre vonatkoznak, az érvényes, illetve tervezett állapot esetén egyaránt.

A lakásszám becslése 60 m 2/lakás hasznos alapterülettel történt mindkét változat esetében, közlekedők, lépcsőházak, stb. figyelembe vételével.

 

 

 

-Iskola, óvoda: 4 tanterem, 3 csoport, azaz összesen 200 fő egyidejűség.

 

-Szolgáltatások, kereskedelem, egészségügy: ~ 2100 m 2.

 

-Tervezett, becsült lakások száma: ~ 26 db.

 

Terület becsült népességszáma: 200 fő (oktatásban résztvevő) + 26x2,5 fő/lakás összesen 265 fő.

 

Parkoló-számítás: lakásokhoz 26 db

Iskola, óvoda: 20 db

szolgáltatások,

kereskedelem,

egészségügy cca: 30 db

összesen: 76 db (mind közterületre tervezett)

 

 

 

-Szolgáltatások, kereskedelem, egészségügy: ~3250 m 2.

 

-Tervezett, becsült lakások száma: 84 db, ebből

~10 db lakás azon az önkormányzati telken valósulhat meg, amelyik az érvényes szabályozási terven közparkolóként szerepel.

~8 db lakás a tervezett iskola helyén parcellázandó területen valósulhat meg (4 db telken max: 4 x 2 lakás).

~cca. 66 db lakás a tervezett alközpontban (egyelőre a földszinteken is számolunk lakás létesítési lehetőséggel, de a vállalkozói kedv, az alközpont kialakulásával párhuzamosan ezek a felsőbb szintekre visszaszorulhatnak).

 

Terület becsült népességszáma: 84x2,5 fő/lakás = 210 fő.

 

Parkoló-számítás: lakásokhoz 84 db

(ingatlanon belül; lehet felszín alatt, pinceszinten is)

szolgáltatások,

kereskedelem,

egészségügy cca: 50 db (max. 20%-a közterületen)

összesen: 134 db (kevesebb mint 10%-a kerül közterületre)

 

A sétálóutca végén tervezett tér teljes területe kb. 3000 m 2, ebből a játszótér területe kb. 500 m 2. A körülötte tervezett díszburkolat, növénykazetták mintegy 1100 m 2-t foglalnak el.

A kis parkosított területre nézően vendéglátás és szolgáltatás tervezett az egyik telken, míg a másikon az önkormányzatnak bejegyzendő elővásárlási jogot ír elő a szabályzat, hogy egy egészségügyi létesítmény leendő helyszíne lehessen.

A Jogar utca teljes hosszában sétálóutca lesz díszburkolattal, növénykiültetésekkel. Az ide nyíló épületek kiszolgálása a határoló utakról történik. Kívánatos, hogy ezen a területen a helyben lakók vállalkozásai jelenjenek meg elsősorban

A szolgáltatások és vállalkozások körét a TEÁOR számok alapján lehet behatárolni, erre a szabályozási terv adta lehetőségek szerint javaslatot teszünk, kizárva a zavaró hatású funkciókat.

 

 

 

 

Gödöllő, 2006.07.17.

 

 

Mészáros János

tervező sk.